Egy igazán izgalmas, trendi, tiszta, illatos szakma – ez a food styling. Szépérzék, kreativitás és részletekre való odafigyelés, precizitás és türelem kell hozzá. A végeredmény pedig mindig megéri a belefektett időt és munkát. Színesen, csalogatóan megkomponált ételtörténetek – ez is a food styling.
Kalandos utam nemrég újra Dubajba vezetett, ahol egy kis időre visszatértem korábbi szakmámhoz, a marketinghez. Több fotózáson vettem már részt marketingesként, és mivel közel áll hozzám a szabadabb, kreatívabb munka, úgy döntöttem, szabadúszó food stylistként is megpróbálok érvényesülni. Anno az egyetemen, sokan nem hittek a marketing szakmában, így abban sem, hogy ezen a területen valaha is érvényesülni lehet. 16 évvel később ugyanebben a cipőben találom magam, hisz sokan nem is tudják, mit is csinál az ételek sminkese, a food stylist.
Micsoda muffin kompozíció!(Fotó: redapplecrumble.com)
Nem ételfotósok vagy szakácsok vagyunk, de nem is virágkötők vagy festők, hanem egy kicsit mindegyik és egyik sem. Mi az ételfotósokat segítjük abban, hogy megfelelő kellékek segítségével a leginkább ízléses és gusztusos formában állítsuk be az ételt, úgy, hogy az valósággal történetet meséljen a fogyasztó számára. Mi vagyunk felelősek azért a megrökönyödést kiváltó érzésért, amit akkor tapasztalunk, amikor egy gyorsétterem láncban kibontjuk hamburgerünket, de nem azt kaptuk, amit a reklámban láttunk. Erre mondhatjuk rögtön, hogy mi csak a munkánkat végezzük! No de manapság azért az étteremláncok is igyekeznek minél valósabb képet adni az ételről. A food styling célja tehát minél kívánatosabbá varázsolni az ételt egy fotósorozat vagy forgatás alatt.
Most hogy tisztáztuk a szakmát, íme 10 trükk, amivel minden stilisztának tisztában kell lennie. Ezen trükköket nemcsak a szakmában dolgozók, de az ételt fényképezni és közösségi oldalakon megosztani szerető felhasználók is tudják hasznosítani.
1. Ismerd meg a történetet
Ügyfeleim között akadhat olyan étterem vagy étteremlánc, amelyik az étlapját készül frissíteni, esetleg reklámügynökség, aki a megrendelőt képviseli, ételt, italt, edényt vagy konyhaeszközöket gyártó cég, esetleg receptkönyvet írók vagy gasztobloggerek is. Bárki is a megrendelő, tudnunk kell minden részletet, ami a későbbi fényképet illeti: Mi áll a téma központjában? Hol jelennek meg a fényképek? Melyek a marketingkommunikációt érintő irányvonalak? Milyen történetet mesél majd el az étel?
Az alábbi fényképen épp egy délutáni teázáshoz megkívántam a macaront, közben elővettem egy barátokról szóló könyvet, és ezt a történetet szerettem volna átadni a fényképpel.
2. Tervezd meg a képet
A fontosabb információk megismerése után kezd összeállni a mentális kép, hogy melyik szögből (szemmagasságban, fentről le, tányérral egyvonalban stb.), milyen fényviszonyok között (oldal-, első, hátsó világításban) és milyen elhelyezésben (vízszintes, függőleges) fotózzuk az ételt. Tervezd meg, hogy hol helyezkedik el a főszereplő, az étel a keretben, és építsd fel a képet úgy, hogy annak legyen bekezdése (előtere), folytatása (közepe) és befejezésese (háttere), akárcsak egy történetnek.
3. Készítsd elő a használni kívánt kellékeket
Nézőként lehet, hogy nem tulajdonítunk neki nagy jelentőséget, de a megfelelő kellékek használata ugyanolyan fontos lehet, mint maga az étel. A jó kellék a mesemondó a fénykép történetében: „most készülünk megreggelizni, mindjárt beleharapok vagy éppen most haraptam bele; karácsonyi vacsora a családdal, egyedül otthon; jaj de omlós ez a kenyér” és sok más hasonló történetet el tudunk mesélni képekben. Az alábbi fotóhoz például a mostanában divatos rusztikus táblákat és retró kanalat használtam, hogy érzékeltessem, a mogyoróvajas-lekváros szendvicset lehet a nagymama receptje szerint is készíteni.
4. Az étel az utolsó, ami a keretbe kerül
A fényképezőgép beállítása és a kellékek gondos elhelyezése után jöhet az étel a keretbe. Az kerül utoljára a színpadra, akár egy híres dáma, kissé megkésve az előadásról. Tudja, hogy mindenki meg fogja várni, hiszen ő a legfontosabb ebben a történetben. Nem sietheti el a dolgot, hisz ha jégkrém, akkor elolvad, ha zöldség, kiszárad, de a csillogását vesztő grillezett hús sem fog sikert aratni a fütyülő közönség előtt… Bizonyos ételek nem viselik jól az oxidálódást, ezért helyettesítik a stiliszták például a jégkrémet tört krumplival, a jeget műjéggel, esetleg fújják le a zöldségeket hajspray-vel, hogy a művésznek több ideje maradjon az alkotásra.
5. Minél kisebb, annál jobb
A keretben nagyon fontos az arány, ezért általában az ételekből, étkészletből és a kellékekből is a legkisebb szokott szerepelni, hogy az ételen a részletek jobban előtérbe kerüljenek. Ezért sem tűnik fel nekünk, hogy mi tisztán látjuk a reklámokban azokat a zabkása darabokat, és nemcsak egy sötét, távoli maszatnak tűnik az áfonya darab, hanem szépen körvonalazódik, ugyanígy a rizsszemek is tökéletesen kivehetőek. Az alábbi képen jól látható az aprított petrezselyem és eszünkbe sem jut, hogy a háttérben a koktélparadicsom mérete icike-picike.
6. Szervezett véletlenszerűség
Az egyik legnagyobb kihívást számomra az jelentette, hogy ne dőljek be annak, hogy a logikát követelő eszem rendet szeretne rakni a képen. Néha főzés vagy tálalás közben kicsöppenhet egy szaftos falat, a tányér mellett landolhat egy csepp leves vagy kenyérmorzsák lephetik el az asztalt egy-egy étkezés után. Ez a fajta realitás iránti vágy ösztönözhette a modern kori stilisztákat arra, hogy mozgást mutassanak be a fényképeken. Egy mártogatós mozdulat vagy a csepegő méz látványára még inkább beindulhatnak az ízlelőbimbók, ezért előszeretettel használjuk is.
7. Építsd fel apránként az ételt
Bár nem gondolnánk, de például egy hamburger stilizálása órák hosszat is eltarthat. A megfelelő összetevők kiválasztása után egyenként rakjuk rá a salátaleveleket, paradicsomot, húst stb., amelyek folyamatosan rakoncátlankodnak. Vagy jobbra dőlnek, vagy balra, mint egy mámoros, akinek folyamatos támogatásra van szüksége. A fogpiszkáló, a fanyárs, esetleg a salátalevelek alá bújtatott láthatatlan vatta darabok életmentőek ebben az esetben.
8. Szószos ételek
A szószok, levesek, mint például a keleti vagy a magyar ételek, természetesen nagyon finomak, de ha először tekintünk rájuk, talán még meg is ilyedünk tőlük. A mi dolgunk az, hogy segítsünk a nézőnek eldönteni, hogy akkor ezt most eszik-e vagy isszák. Ezen ételek esetében, ha éttermi fotózásról van szó, általában a szószt külön kérjük a szakácstól, és kanalanként adjuk hozzá a megfelelő mennyiséget. Ha erre nincs lehetőség, egy papírtörlővel felitatjuk a szaftos részt, vagy külön megtisztítunk egy-egy ételdarabot, és gondosan a leves tetejére helyezzük, hogy az összetevők felismerhetővé váljanak.
9. Nélkülözhetetlen eszközök
Említettem már a fogpiszkálót, de ugyanolyan fontos lehet egy vízzel vagy olajjal töltött spray palack, ami vízcseppeket varázsol a gyümölcs vagy zöldség tetejére, továbbfokozva a frissességet. Elengedhetetlen kellék a pálcika vagy a nagyobb méretű csipesz, amellyel a kisebb falatokat, szezámmagot vagy rizsszemeket is rendezni tudjuk. Egy kis kenőecset, hogy a grillről lekerült hús újra életre keljen, fecskendő, hogy a hamburgeren a ketchup és a majonéz tökéletesen elterüljön és talán egy kis meleg, forró vízbe helyezett vatta, ami a gőz hatását keltve hasznos lehet a fotózáson.
10. Maradjunk a természetes alapanyagoknál, kivéve…
Én a természetesség híve vagyok, de előfordult már, hogy modellkarrierjét megnövelve hajspray-vel fújtam be a zöldbabot vagy fittyet hányva a sült csirke hagyományos sütési módszerére, ételfestéket használtam, de általánosságban próbálom elkerülni ezt a megoldást. Már csak azért is, mert ha étlap fotózásról van szó, nagyon szívesen kóstolgatunk a finomabb és immár étvágygerjesztően pompázó ételekből. Minden illemszabályra fittyet hányva nagyon jól tud esni az az étel, ami eddig főszereplőként díszelgett, hisz ez a munkám legjobb része. Mert minden jó, ha a vége jó, és ebben a szakmában főként! Mindenkinek ínycsiklandozó mesemondást kívánok.
